|




A Szentlélek jelképei a Tuz, valamint a Turul


Drechsler, 1910-től temesvári főrabbi, 96 esztendős korában kijelentette, hogy 'ti, magyarok vagytok a legősibb nemzet, minden ma élő nemzet közül. Ezt mi, zsidók, nagyon jól tudjuk. Még a kivonulás előtt, Egyiptomban, már ott is megjelentek lovasaitok, és tudtuk rólatok, hogy már ősidők óta léteztek. Amikor a XIX. század végén, a kiegyezés után, a kultúrpolitikai terrort már nem lehetett fenntartani tovább, a tudományos kutatásban újra felbukkant a szkíta-hun irányzat, osztrák ügynökök kerestek meg, komoly összeget ajánlottak, hogy a dolog ne derüljön ki. És mi meg is tettük a megfelelő lépéseket.' (...)”
(Bunyevácz Zsuzsa: Az Új Világrend tízparancsolata – avagy a Szent Grál elrablása?; Alexandra Kiadó, Pécs, 2009.; 479-480. oldal)
Lajdi Péter-A hazugság falai repedeznek
Részlet a tanulmányból:I. Galilea
Galilea Szamáriával együtt Palesztína északi tartományai közé tartozott Jézus megtestesülésének idején is. E tartomány Jézus szülőföldje, fő tartózkodási helye, s főleg az itt élő nem zsidó vérségű, egyszerűvidéki nép körében hirdette tanításának örömhírét. E tényt nem lehet eléggé hangsúlyozni, elementáris fontossággal bír, hiszen e ponton érhető tetten az emberré lett Istenfiú valós népi hovatartozása.
A Galilea elnevezés latinizált változata e terület eredeti zsidó elnevezésének, mely korábban „galil hag gojim“ szóalakkal bírt. E kifejezés annyit jelent, mint „a nemzsidók országa vagytartománya“ Palesztínán belül. A zsidóság gójnak nevez minden rajta kívül létező népet. A többi szemita származású nemzetet sem kíméli ez összefüggésben, akikhez pedig szoros szálak fűzik őket nyelvi, kultúrális valamint vallási-vérségi téren egyaránt. A gój kifejezés Jákob utódai részéről (szándékosan nem Ábrahámot írtam, aki nem volt mai értelemben véve zsidó, csak szemita, és akit az arabok, tehát izmaeliták is ősatyjuknak tartanak) szándékos elkülönülés a népek „maradékától“, és egyértelműen pejoratív és megvető gondolattartalmat hordozó fogalom, akárcsak a cigányok „gádzsó“ kifejezése.
“A napkeleti bölcsek” – akikről később bövebben is szó lesz –, “ama mágus papi testületnek voltak tagjai, akik hosszú századokon át, Zarathustra idejétől számítva immár kerek ezer esztendeje vártak arra, hogy beteljesüljön a próféciája Kelet nagy szkíta apostolának, Zarathustrának – aki a Messiás eljövetelének szükségét és valóra váló tényét jövendölte meg olyanképpen, ahogy az Jézus megszületésével be is következett. Az idevonatkozó ősi iratok azt is tényként tudják, hogy ez a Messiás Zarathustra kései magvából” (tehát nem Dávidéból!) “fog megszületni.” (Zajti Ferenc: Zsidó volt-e Jézus?, 285. o.; első megjelenése a XX. sz. 1. felében)
Nem árt, ha tudjuk, hogy a világ erkölcsi rendjét elementárisan befolyásoló, legnagyobb és legtisztább tanokat hirdető vallások alapítói mind szkíta eredetűek voltak. Tudjuk ezt Zarathustráról, Siddhartha Gautama hercegről, a későbbi Buddháról, aki a szaka szkíták népéből származott és Jézussal kapcsolatban szintén bizonyítható a pártus-szkíta származás. A szkítákat egyébként Hérodotosz a földkerekség legősibb népének, az egyiptomiaknál is ősibbnek nevezi híres munkájában.
Szkíta-hun-magyar őstörténelmünkről itt:

Kiállunk Palesztina mellett!

| |
|
|
A Grál és a Fény Fia, Jézus |
A Grál és a Fény Fia
Az élet pohara
Bunyevácz Zsuzsa - HunHír.Hu
Az egyik legnépszerűbb legenda szerint a Grál az a kehely, amelybe Arimátiai József a keresztre feszített Jézus vérét gyűjtötte. Más legendák azt állítják, hogy a Grál az utolsó vacsorán használt edény: "Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik. Mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt: Ez az én vérem, a szövetségé..." (Márk 14:23-24). Az Újszövetségben ezután újra találkozunk vele, amikor Jézus imádkozik: "Atyám! - fohászkodott - te mindent megtehetsz. Vedd el tőlem ezt a kelyhet! De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te." (Márk 14:23-36).
Első olvasásra érthetetlen, hogy mit takar a "vedd el tőlem ezt a kelyhet" kifejezés. De nem csak ez okoz zavart. Több kutató jutott arra a következtetésre, hogy elképzelhetetlen, hogy "egy ortodox zsidó tanító, aminek Jézust tartják, arra biztatta volna tanítványait, hogy megszegjék a törvényt, még ha allegorikus vagy spirituális értelemben is" - írja például M. Hopkins, G. Simmans és T. Wallace-Murphy a Rex Deus című könyvükben. Azt a törvényt, amelyre Istennel kötött szövetség épült. "Ha Jézus olyan merészségre vetemedik, hogy zsidóknak azt javasolja, hogy igyanak vért, istenkáromlásért megkövezték volna." Ismeretes a zsidók vallásos idegenkedése attól, hogy hozzáérjenek egy halott testéhez, nemhogy a vérhez. Ez pedig az jelenti, hogy se az Utolsó vacsorán, se a keresztre feszítés után zsidó ember nem érhetett Jézus testéhez és/vagy véréhez. Így csak akkor nyer értelmet az a feltételezés, hogy a Szent Grál az a kehely, amelyet Jézus az Utolsó vacsoránál használt, illetve amibe a keresztre feszítés után a vérét gyűjtötték, ha a húsvéti események hátterét annak az etnikumnak a tagjai között keressük, akik kétezer éve Jeruzsálemben és környékén éltek.
Hirtelen felsejlik kehely jelentősége és látjuk, hogy nem csupán egy ivóedényről van szó, ha figyelembe vesszük a következőket: Hérodotosz sokat foglalkozott a szkítákkal. Leírja, hogy isteni származásúak és az égből aranykincseket kaptak: többek között fokost és csuprot is. Máshol azt írja: nyilat és övet csuporral. Hérodotosz fontosnak tartotta megemlékezni a szkíták nemesfémből készült áldozócsészéjéről, melyet az övükön hordtak, és amelynek szakrális jelentősége volt, hiszen ősatyjuk, Heraklész/Herkules emlékezetére hordták.
Herodotosz azt is leírja, hogy leggyűlöltebb ellenségeik koponyájának felső részéből ivókupát készítettek. De nem csak a szkíta, hanem a kínai leírások, a pártus, avar beavatási szertartások hasonló, egybefüggő szokást mutatnak: a koponya felső, csúcsos részének tiszteletét. Ez a rész az ősi, táltos mágus hit szerint az ember életerejének, tudásának, lényegének a lakhelye. A koponyacsúcs birtoklása, hatalmat, erőátvitelt jelent az említett kultúrákban.
Kupán váglak! - mondjuk a magyar nyelvben öröklött és megmaradt mágus felfogás ez: koponya = az élet kupája.
Hasonlóval találkozunk a keltáknál is: az emberi fej, mint a szellemi erő központja, nagy jelentőséggel bírt számukra. Mindenhol megtalálható a fejkultusz tisztelete, ahol a kelta kultúra nyomaira bukkanunk. A kelták ellenségeik fejét trófeaként őrizték, ami feltehetőleg több volt, mint az ellenfél legyilkolásával való puszta kérkedés.
A esszénus, görög és egyiptomi hagyományban is hasonlóakkal találkozunk: a kupa az élet pohara.
Ismeretes továbbá, hogy Szent László királyunk sírjára egy mágikus csészét helyeztek. Vajon miért tettek, ha nem szakrális jelentősége miatt?
"Atyám, vedd el ezt a kelyhet tőlem" - mondja Krisztus. A fentiek ismeretében láthatjuk, hogy Krisztus az élete földi beteljesedését ajánlotta Istennek
Forray Zoltán Tamás a következő összefüggésekre hívta fel ezzel kapcsolatban a figyelmet (Forray Zoltán Tamás: Árpád a papkirály, ISBN 963 450 685 2): A beavatottak tudását kehellyel ábrázolták a mágusok jogarán: a kehely az isteni titkok elsajátításának a helye. Ezért készítettek koponyából kupát őseink. Ezért van a papoknak, püspököknek fejcsúcs-fedőjük. (A fejtető neve pilis, és a Pilis beavatóhely volt.) A szerzetesek ezért borotválják a koponyacsúcsúkat, a mágus hagyomány azonban mindezeket megelőzi. A kehely vagy kupa az élet lényegét egybegyűjtve a koponya csúcsán mint egy korona van.
Az ősi hun-szkíta szokás szerint az ellenség koponyájából győzelmi trófea, kupa készült. Érdekes, hogy kupát adnak át napjainkban is a különféle versenyek győzteseinek!
A koponya vallásos tiszteletéhez kötődik népünk műveltsége - tartja Szántai Lajos. (Szántai Lajos. Árpád-házi királyok fényes nemzetsége, www.kitalatkozepkor.hu). A koponyából kupa is készült. Innen a Kappához érünk, amely a magyar koronázási szertartás egyik legszükségesebb használati eszköze, a koronázandó uralkodó fejére, a korona alá helyezik. Perun kívül csak a Kárpát-medencében vannak folyamatosan nyomai a koponya-vallásnak. A kupa olyan áldozati edény, ami a vallásos kultuszban jelentős, ugyanis a koponyából készített kupában véráldozatot mutattak be.
Forray Zoltán Tamás említett tanulmányában érdekes nyelvi összefüggéseket talált a koponya és a kupa szavaink között: A KOP szó három betűje adja a mai magyar nyelven a "fej" alapszót: KOPonya, KOBak, KOPasz, KOPár, KÁPoszta (angol CABbage), KÁPlár, KAPitány (parancsnok, fejes, főnök), KAPitalista, KAPitulál stb.
A KÚP - KUPAK - KUPA - KAB - KÖP - KAP alapszótő mindez szavainkat rokon fogalommá teszi. E fogalmak egy üreges félgömbszerű KÚP vagy KUPA képpé sűrűsödnek: KUPa, KÚP, KUPak, KUPola, CSUPor, CSUcs (csöcs), ZSUP, KÖPül (méhkas), KAPtár, KÁPolna, KABár (GUBa-SUBa), KÖPeny (esőtől védő fordított kúp alakú öltözet), KAPni, KAPzsi, KÖPül, ((üreges kupában, edényben kever), KÖPölyöz (vért ereszt, serlegbe enged, kupába folyat).
De nézzük tovább Forray fejtegetését! A SZER szavunk összejövetelt, szervezkedést jelent, de a SZERetetnek is alapja. SZER - SZERetet - SZERelem - SZERvezet - SZERződés - SZERencse - SZEReplő - SZERzetes - SZERtartás szavainkban mind jelen vannak. (De más nyelvekben is: ceremony, caritas, charite) A Szer által SZERvezett SZERződés SZEReplői SZERetetben SZERzetesek (mágusok) által SZERtartással, S(z)erleggel (kupával) SZERződtek.
Az egyetlen Isten jele a rovásírásban a kettős kereszt. Jelentése Egy. A KEHELY = KEgyHELy, az Egyetlen Isten titkának elsajátításának a helye.
Nagyon érdekes a Grál szempontjából a KOPonya - KUPA - azaz S(Z)ERleg - vagy KEgyHELY szavaink kapcsolata: csak a magyar nyelv tudja visszaadni az eredeti jelentésüket: Szittya - hun-avar - magyar szokás: a köpölyözés - köpülés (érvágás), vérfakasztás egy kupába, azt borral megkeverve szert ülve a SZERlegből - KUPából - KEgyHelyből - Szerződést köt = KAPcsolódik, társul (angol coupling, couple).
Vagyis a koponyából szent edény - kupa, csupor, kehely stb. - készül, ami a SZER (összejövetel, szerződés,) elengedhetetlen eszköze: a serleg vagy kehely a beavatás és a vérszerződés szakrális edénye.
Eleink szokásáról, a vérszerződésről az ókori források tudósítanak.
Hérodotosz szerint az eskütevők megszúrják magukat vagy kis sebet vágnak testükön, és vérüket egy nagy agyagcsészében borral elkeverik. A csészébe kardot, nyílvesszőt stb. mártanak, majd a felek elmondják az esküformát és megisszák a vért (Hérodotosz: A görög-perzsa háború. IV. 70, Bp. 2000.)
Tacitus szerint a pártus királyoknál szokás, hogy valahányszor szövetségre lépnek könnyű karcolással kiserkentik vért az ujjuk utolsó ízéből és egymásét lenyalják. Ezt titokzatos szövetségnek tartják (C. Tacitus Összes művei II. Fordította: Borzsák István, Budapest, 1980.).
Több kutató felvetette, hogy az Utolsó vacsoraként ismert jelenet feltűnő hasonlóságot mutat a szkíta-pártus vérszerződés szokásával. A fentiek ismeretében nehéz ezt a feltételezést elutasítani. Nézzük meg, egyáltalán kik éltek Galileában Jézus idején!
Ismeretes, hogy II. Szargon asszír király Kr. e. 722-ben a galileai és szamáriai lakosságot Ninivébe deportálta. Helyükre Mezopotámiából, Kuta városából és máshonnan a helyi, nem zsidó őslakósokat telepített: "...és szolgálták az ő isteneiket, ama népek szokása szerint, akik közül elhozták vala őket" (2Királyok 17:24-41). Tehát saját vallási hagyományaikat követték, nem a zsidót. Galilea és Szamaria etnikailag - mondhatjuk - legalábbis vegyes volt (Ezdrás 4:9-10). Több kutató szerint daha törzsbeliek is éltek ott, akiket Tacitus és Josephus Flavius szkítáknak, Sztarón pedig pártusoknak tartott.
Az is ismeretes, hogy pontosan erről a vidékről Makkabeus Júdás kitelepítette a zsidókat Jeruzsálembe Kr. e. 164-ben, magyarul valószínűleg a zsidók voltak a legkevesebben. A zsidó vallás gyakorlását csak Kr. e. 104-ben I. Arisztobulosz tette kötelezővé a nem zsidó lakosság számára A bibliai atlaszok Palesztina lakosságát kánaánitáknak tüntetik fel, az Ótestamentum szerint lakói a hettiták, a perzsák kitteusoknak nevezik őket, a görögök pedig a scytha kifejezést használják. Tehát élhettek szkíta-fajú lakósok, akiknek aztán kötelező volt felvenni a zsidó vallást. Mindez pedig azt jelenti, hogy Jézus tartozhatott az őslakós, szkíta-fajú lakósághoz. Akik pedig gyakorolták a vérszerződés szokását.
Spanyolországban a valenciai katedrális egyik oldalkápolnájában őriznek egy kelyhet, amit a katolikus egyház ugyan sohasem ismert el szent ereklyének, de azt elfogadja, hogy ez az a kehely, amit Krisztus az utolsó vacsorán megáldott, s amit a római pápák használtak, mielőtt Szent Lőrinc Spanyolországba vitte volna.
Antonio Beltran régész szerint valószínűleg bizánci aranyművesek készítették. Azt biztosnak tartja, hogy a kehely felső része a Közel-Keletről származik, egyértelműen a Kr. e. 50 és Kr. u. 50 közötti időszakból. Sajnos csak képen láttam a remek ötvösművészeti alkotást. Nem tudtam elhessegetni mégse a gondolatot, hogy a Szent Koronáról is próbálták elhitetni, hogy bizánci alkotás. Csomor Lajos az Őfelsége, a Magyar Szent Korona című könyvében aztán egyértelműen bizonyította, hogy nem lehet a bizánci ötvösművészet alkotása. Esetleg a Bizáncba költözött georgiai mesterek készíthették. Ugyanis a bizánci ötvösművészet akkor még nem tartott ott, hogy elkészíthette volna. Majd bizonyítja, hogy a magyar Szent Korona a Kaukázustól délre lévő ötvösműhelyben készült a IV. század végén, a hun dinasztia megrendelésére. Ilyen remekművet a IV. században máshol nem tudtak készíteni.
Természetesen az, hogy a valenciai kehely esetleg nem bizánci alkotás, hanem a sumir-szkíta-pártus-hun népek területén lévő kaukázusi műhelyből került ki, csupán egy gyanú. A gyanúm azonban tovább erősödött, amikor megtudtam, hogy a kehely alsó kőrészen egy arabnak mondott felirat található, amit eddig teljes biztonsággal senki se tudta lefordítani. Sajnos nem sikerült a feliratról semmilyen képhez hozzájutnom. Az azonban egyből eszembe jutott, hogy az etruszk feliratokat se sikerült megfejteni addig, amíg nem próbálták a székely rovásírás betűit segítségül hívni.
Nos, készülhetett ez a kehely akár Bizáncban is, semmit se von le az eddig elmondottak jelentőségéből. Hitelt kell adnunk annak a feltételezésnek, miszerint az Utolsó vacsorán történtek - "Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik. Mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt: Ez az én vérem, a szövetségé..." - inkább tűnik szkíta vérszerződésnek, mint egy zsidó szokás szerint megtartott vacsorának. Csak a mágus hagyomány ismeretében érthetőek Jézus későbbi szavai: "Atyám, vedd el ezt a kelyhet tőlem." A koponya-kupa-serleg-kehely szavak pedig csak magyar nyelven tükrözik igazán az esemény szakrális jelentőségét. Ennyi véletlen lenne?
(Figyelem! A HunHír.Hu-n megjelent írások kizárólag a szerző és a forrás megjelölésével használhatók fel újra!)
Forrás:
http://hunhir.hu/nyomtat.php?pid=ony&id=000316 | |
|
|
Szkíta-hun-magyar nemzetünkért! |


NIMRÓD ŐSAPÁNK VÉREI, VAGYUNK,
A SZUMER-PÁRTUS-SZKÍTA-HUN-MAGYAR NEMZET!
Szkíta-hun-magyar vérszerződés

„Isten kardja csak akkor csillog majd újra és vezeti győzelemre megint a Hunok és Magyarok ivadékait, amikor egyek lesznek újra, mint a hajdani időkben, egy szándék, egy akarat, egy cselekedet, Öregisten parancsa szerint”. (Wass Albert)
"Az a viselkedés, az a fajta magatartás, amit a szkíta fajú népek, nem földreszállt angyalként (!), itt a földön valósítottak, az ’Ószövetsége’ annak, amit Jézus hozott nekünk. Nem az az Ószövetsége a jézusi tanításnak, ami a zsidóságból való! Annak semmi köze Jézus tanításához!”
(Molnár V. József)
"A magyar ember hitte, hogy minden karácsonyon újra megszületík Jézus. Karácsony lényege, hogy a Teremtö által a sötétségből minden megszületik."
(Molnár V. József)
Szkíta-hun-magyar himnusz
mp3
Zajti Ferenc Magyar évezredek című könyvének Bevezető sorok c. prológusában ezt írja: „Ős idők óta köt ide múltunk és fajtánk települési rétegződése! Hisz a sírokból hun és skytha ősi népünk csontjait fordítja ki naponta a mélyebben szántó eke...".
Őshazánk, a Kárpát-medence, amit megvédünk!
 

ATILLA, SZKÍTA-HUN-MAGYAR NAGYKIRÁLYUNK


ŐSHAZÁNK, A KÁRPÁT-MEDENCE, VALAMINT MÁSIK EGYKORI SZKÍTA-HUN-MAGYAR KÖZPONTUNK, HAZÁNK, AZ ÓKORI KELET.
Grover S. Krantz amerikai kutató:
„A magyar nyelv ősisége meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét. Az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi”.
Jézus mondta a magukat "kiválasztottnak" tartóknak (MA IS IDŐSZERŰ!)
János 8:44 "Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja."

„Hogy a hunok legvalódibb fajtájából származhatom, arra az is elég bizonyíték, hogy a legszebb Alpok közt Svájcban, vagy Itália legbujább völgyeiben és tájain sem vagyok képes oly forrón, lelkesen és rajongón érezni és élni, mint hazám pusztáin és síkságain.” - gróf Széchenyi István
(Naplójába írt feljegyzése, 1814. november 21-én)
| |
Védjük meg ősi szkíta-hun-magyar jelképeinket és ősi hazánkat ! ! ! ! |
Szkíta-hun-magyar őstörténelmünkről itt:

_________________
Tatárlaki agyagkorong
Kárpát-medencei, az erdélyi, tatárlaki
agyagtábla legalább 3600 éves,- egyes
kutatások szerint legalább 7000 éves-
szkíta- hun-magyar rovásírással.

Az őstörténelmünk címszó alatt!

Az oldal bannerei a menüben, a Bannereink címszó alatt találhatók. Íme egy ízelítőül:

Bizonyítékok a szumer-pártus-szkíta-hun-magyar azonosságra, ŐSGESZTÁNK A TÁRIH-I ÜNGÜRÜSZ részlete, Atilla Nagykirályunk intelme és Hunyadi Mátyás királyunk egy érdekes levelezése, az Őstörténelmünk címszó alatt.
| |
|
2018. Április
H | K | S | C | P | S | V | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 |
|
| | |
|
"A magyar nyelv eredete messzire megy vissza. Egész sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkben alakult ki, amikor a legtöbb most élő európai nyelv nem is létezett. Önmagában következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis is, az erő, a hangzatok hajlékonyságával... a magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, amelyen az idők viharai karcolást sem ejtettek... Ez a nyelv a nemzeti önállóságnak, a szellemi függetlenségnek legrégibb és legfényesebb emléke... A régi egyiptomi templomok egyetlen kőből készült padozatait sem tudjuk megmagyarázni, honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömböket. Miként szállították el, vagy emelték föl a templom tetejét. A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény."
(Sir John Bowing 1830 - angol utazó és irodalmár)
| |
|
A Szkíta-magyar kereszténység alapelvei- Lajdi Tamás: A Magyar Apostol Nemzetség vallása
A Szkíta-magyar kereszténység alapelvei, Alaptételünk: aki a szkíta-magyar kereszténységet élesztgeti, az nem tesz mást, mint hogy Isten valódi, hamisítatlan Ó-Szövetségét egy fedél alá hozza oly sok hamisító évezred távolából Jézus valódi Új-Szövetségével annak a népnek értelmi keretei közt, akik elődeikben az ószövetségi kinyilatkoztatás egyedüli birtokosaiként történelmi feladatot és felelősséget is kaptak, s ennek a felelősségnek mind a mai napig hűen eleget is tettek és tesznek. Ezt a népet valaha HUN-GAR-nak, KÁLDEUS-nak, KOSITÁ-nak, később HUN-nak, aztán SZKÍTÁ-nak, PÁRTUS-nak, végül pedig ősnyelvi nevén MAGYAR-nak, a "MAG népének" ismerte meg a történelmi ember e világon.
A szkíta-magyar kereszténység tanításának alapja a káldeus ős-kinyilatkoztatás, Szentirata a kusita nép ősirataiból és Jézus autentikus evangéliumából áll. A római egyház által kanonizált iratok hamisításoktól való megtisztításuk után, vagy az eredeti szövegek felbukkanásától kezdve szintén szentiratokká válhatnak, de addig a négy közül csak János írását javasoljuk olvasásra. Az egykori káldeus-szkíta vallás egyeneságú őse a Jézus által alapított kereszténységnek ószövetségi előzménye. Tehát az eredeti ószövetség a káldeus-szkíta vallás tanait tartalmazza.
A pártus-szkita-arámi Jézus Fény Fiáról.
A szkíta-pártus Zarathusztra szavai
"Az idő végén és a végső pusztulásnál egy gyermek fog fogantatni egy szűz méhében, és képződni fog testében, anélkül, hogy hozzá bármely férfi közeledett volna. Ő kezdetben le fog szállni a Föld mélységeibe, és a mélységekből fel fog emelkedni a MAGasságba, azitán jönni fog a VILÁGOSSÁG seregeivel, és hordoztatni fog fenn a magasságban, fehér felhők fölött, mert Ő a gyermek, aki a mindenséget teremtő IGE által fogantatik.Ő az én családomból fog származni. Mikor az eljövetelének kezdete mutatkozik, hatalmas jelek fognak látszani az égen, és az ő fénye felül fogja múlni a Nap fényét, mert ő a KIRÁLYOK KIRÁLYA, kik ő tőle kapják a koronáikat."
VESSZEN TRIANON!




| |
|
|